“Az teszi széppe a szivatagot (…) hogy valahol egy kutat rejt.”  Antoine de Saint- Exupéry.

A kalahari-sivatag  Afrika nem túlzottan csalogató belső medencéjében helyezkedik el. Vadon élő állatok sokaságának nyujt otthont, némelyik része több mint százmillió éves.

A kalahari-sivatag mintegy 260 000 négyzetkilóméteres területre terjed ki, része a dél-afrikai fennsíknak. A száraz időszakban napszítta növényzet takarja, de ezután bémulatos gyorsassággal kap újból erőre.

A sivatag.

Bár sivatagként ismert, a Kalahári inkább félsivatag, mivel átlagos csapadékmennyisége sokkal magasabb, mint az igazi sivatagoké. Magas fennsíkot képez,500-1000 méteres magasságban a tengerszint felett -sík felszínét csak néhány domb és régi, sziklás kiemelkedés töri meg.
Északon, az Okavango-deltavidék egyes részein, óriás termeszvárak képeznek szigeteket: ezek ellenállóbbak az erózióval szemben, mint a puha sivatagi talaj és homok. Ezen a területen elszórtan találhatók sós teknők.

Éghajlat.

A Szaharától, Afrika Egyenlítőtől északra fekvő hatalmas sivatagától eltérően, a Kalaháriban nyáron esik az eső -ezért válhatott sokrétű állatvilág otthonává.
Az esős időszak a déli félteke nyara folyamán körülbelül öt hónapig tart: októbertől márciusig. Az egész sivatagban csak helyekre korlátozódóan és rendszertelenül esik az eső. Nagyobb mennyiség, néha akár 45 centiméter is hullik északon és keleten, ennek kevesebb, mint a fele a délnyugati területeken.
Áprilisban a havi csapadékmennyiség még az esőben leggazdagabb részeken is két és fél centiméter alá csökken, ekkor kezdődik a téli szárazság. Szeptemberben áll be a folyók legalacsonyabb szintje – akár teljesen ki is száradhatnak. A sivatagi léghőmérséklet 47 °C-ig emelkedhet.Mint minden sivatagban, itt is jelentősen csökken a hőmérséklet éjszakánként, nem ritka a talajmenti fagy.
A vadon élő állatok túlélési esélyét a klíma befolyásolja, mivel csak az esős időszakban találnak bőséges élelemet.

Vegetáció.

                                       

A Kalahári-sivatag növényvilága északon magas szavanna-erdőkben folytatódik, a száraz déli részen bozótosokban és füves pusztában (sztyepp).Az északi területen nagy baobab-, eper- és fügefák, valamint afrikai ébenfák nőnek; a talajt nagyobb-részt fű borítja. Ahogy a szárazabb részek felé haladunk, a fák megritkulnak és kevésbé magasra nőnek. A fű már nem mindenütt takarja a földet, csak csomókban nő. A sivatag azonban mégis legnagyobbrészt bokrokkal benőtt. A sivatag legforróbb vidékein csak a mély, gumós gyökérzetű vagy vastagtörzsű növények maradnak meg. Az egész sivatagban elszórtan található pálmák azokra a helyekre utalnak, ahol növényevő állatok a magokat ürülékükkel “megtrágyázták”. Az esős évszak gazdag virágdíszbe öltözteti a tájat.

Az állatok vandorlása.

                                               

A Kalahári sivatagban az esőzések minden évben szembeötlő változást idéznek elő, ami természetesen hatással van az állatvilágra is. Angola magas területeiről víz zúdul a völgybe, ezáltal az Okavango folyó északon felduzzad, és végezetül mocsaras deltát képez: sekély tavak és lagúnák egész hálózatát. Ezekben hamarosan dús halállomány alakul ki, számtalan madár vonul ide táplálékot keresve és fészekrakás céljából.
A változásoktól indíttatva a sivatagban bivalyok, elefántok, vándorantilopok, gnúk és zebrák évszakonként óriási vándorlásba kezdenek. Az év folyamán nagy utakat tesznek meg kiadós legelőterületeket keresve. A nedves évszakban az áradások elől kitérve dél felé vonulnak, míg a száraz időkben ismét északnak veszik útjukat, hogy megkeressék a már csak ott fellelhető vizet.

Állatfajok:

  • elefant  http://wp.me/pIbD9-I
  • oroszlán
  • zöld galamb
  • gnúcsorda
  • tojasevő kigyó
  • kéresz
  • szakállas keselyű
  • vándorló csordák
  • sivatagi csordák
  • sivatagi agáma
  • nilusi lúd
  • hörcsögfejű eger

Emlősök

elefánt, víziló, gnú, zebra, oroszlán, vándorantilop, nyársas antilop, kafferbivaly, pávián, ezüsthátú róka, hiéna, nyúlegér, afrikai törpeegér, hörcsögfejű egér, bojtos repülőkutya

Madarak

gulipán, gyöngy- és halászbagoly, kárókatona, békázósas, haranggém, óriásgém, flamingó, nílusi lúd, vörös ásólúd, pusztai tyúk, szürke halkapó, nyűvágó, zöldgalamb, koronás daru, patkós és koronás bíbic, lile, kormos ollócsőrű madár, gólyatöcs, szakállas keselyű, strucc

Hüllők

krokodil, homoki gekkó, sivatagi agáma, asszala kígyó, pufogó vipera, afrikai tojásevő kígyó

Rovarok

hangyák, futrinkák, kérészek, skorpiók, sóférgek, termeszek

Halak

harcsa, szájköltő sügérek, ikrázó fogaspontyok, tigrismárna