Hét afrikai ország vezetője írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében a kontinens kiterjedt esőerdőit fokozott védelem alá helyezik. Hasonló egyezmény eddig csak Dél-Amerikában, az Amazonas-medence őserdejének megóvására született.
 
A Brazzaville-ben, Kongó fővárosában aláírt mostani egyezmény egy öt évvel ezelőtti tervet elevenít fel. A fél évtizeddel ezelőtti program nem sok eredményt hozott, a mostani szerződés aláírásakor viszont a francia köztársasági elnök is részt vett. Jacques Chirac alighanem nyomatékosítani akarta a francia állam érdekeltségét abban, hogy a Föld „két tüdeje” közül az afrikai megmaradjon. (A dél-amerikai Amazonas-medence és a Közép-Afrikában, Kongóban lévő esőerdők valóban a legfontosabb – nettó – oxigéntermelők bolygónkon.) Chirac volt mindenesetre az egyetlen olyan államfő, aki részt vett az aláírási ceremónián, és fejlett ipari országból érkezett a helyszínre.

Évi nyolcezer négyzetkilométer esőerdő tűnik el

Becslések szerint a Kongó-medencében 2,3 millió négyzetkilométernyi esőerdő található jelenleg, ám ez a trópusi esőerdő itt és a környező országokban évi 8 ezer négyzetkilométerrel csökken. A pusztulás oka az illegális fakivágás és a környezetszennyezés. Ezért a mostani egyezmény célja a veszélyeztetett 200 millió hektár kiterjedésű esőerdők megóvása, amelyek hét ország területén találhatók.

Az egyezmény összekapcsolja a hét afrikai kormányzatot, illetve azokat a nyugati fakitermelő cégeket, amelyek a térségben tevékenykednek. Ezen országok és cégek most azon dolgoznak majd, hogy lokálisan és globálisan is elősegítsék az esőerdők megmentését – legalábbis a tervek szerint. A francia elnök is azt hangsúlyozta az esemény kapcsán, hogy meg kell állítani az illegális fakitermelést a vidéken, ez a legfőbb célja a brazzaville-i egyezménynek.

A legutóbbi béke Nobel-díjas környezetvédelmi aktivista, a kenyai Wangari Mathai beleegyezett abba, hogy jószolgálati nagykövete legyen a Kongó-medencében lévő esőerdők védelmét célzó programnak. Az ő feladatai közé is az tartozik majd leginkább, hogy segítsen megfékezni az erdőirtást és az illegális kereskedelmet, amely az esőerdők terményeivel, illetve az ott élő állatokkal folynak.

Egységes igazolórendszer?

A mostani szerződést aláíró kormányok egyezményes eredetigazolási rendszer kiépítésén dolgoznak majd, amellyel azonosítani lehet a trópusi fákat, faipari termékeket. Ez a gyémántkitermeléshez és csiszoláshoz hasonló nemzetközi együttműködést igényelne. Vagyis a nyugati vásárlók, akik trópusi fából készült terméket vesznek, a jövőben tudatosabban választhatnak. A valóban környezettudatos vásárlók ugyanis azokat a produktumokat részesíthetik előnyben, amelyeket legálisan kitermelt alapanyagból készítettek.

Ugyanakkor a Greenpeace máris bejelentette, hogy szerinte nehéz lesz betartatni a most aláírt szerződést, amely inkább csak a korrupciót erősítheti fel az érintett államokban.

Az esőerdők védelmében rendszeresen megszólal Jane Goodall is, aki csimpánzkutatásaival vált világszerte ismertté. Goodall korábban, 2003-ban azt állította, hogy különösen a vadászok veszélyeztetik az erdőket, az állatok kiirtása miatt, de még nagyobb kárt okoznak a nemzetközi vállalatok – elsősorban az európaiak – amelyek utakat vágnak az esőerdőkben, és pusztítják a faállományt.

National Geographic Online2005. február 6.