Afrikai törzsek és kulturák.


Csontvázpart, Namíbia

Ahol az oroszlánok fókákra vadásznak

Namíbia sivatagos partja teljes hosszúságában régebbi és újabb típusú hajóroncsokat, állati és emberi csontvázakat rejteget.
MUZSLAI Izabellaa szerző cikkei

A busmanok szerint ezt a földet Isten csak mérgében teremthette, s a portugál hajósok is hasonló képen vélekedtek. A pokol kapujának nevezték, és mai nevére is méltán rászolgált: Csontvázpart.

El lehet e képzelni szánalmasabb végzetet, mint hajótörést szenvedni, majd partot érni, s meghalni a sivatagban? A viharban eltörik az orsó, s a kérlelhetetlen szél és a tengeráramlatok irányíthatatlanul sodorják a hajót, a hajótörött azonban váratlanul megpillantja a ködben a szárazföldet, és azt hiszi, a sors kegyes szemmel tekint reá.
– Megmenekültem! – kiált fel, s kimerülten vánszorog ki a part homokjára. Ám nemsokára rájön, hogy a kiszáradás semmivel sem kíméletesebb halál, mint a megfulladás. Valami rossz szellem rászedte a hiszékeny hajóst, hogy Délnyugat-Afrika partjai mentén hajózzon. Most a Föld egyik legdurvább, legkegyetlenebb térségén áll, s választhat, vagy nekivág a végtelennek tűnő sivatagnak és szomjan hal, vagy reménykedik a parton, hátha meglátja egy arra tévedő hajó. S ott pusztul el, mert a hajóra hiába vár…


Az élet kialszik…

Namíbia sivatagos partja teljes hosszúságában régebbi és újabb típusú hajóroncsokat, állati és emberi csontvázakat rejteget. Némelyikük évekkel ezelőtt közvetlenül a part mentén helyezkedett el, de a sivatag terjeszkedése folytán ma már több méter választja el a víztől. Vannak olyanok is, melyeket már annyira betemetett a homok, hogy csak az árbócuk látszik ki. Hogy mi lett a legénység sorsa? A válasz nem kíván nagy képzelőerőt.

A Föld legrégibb sivataga

Mintegy 120 millió évvel ezelőtt, mikor a déli féltekén elhelyezkedő „szuperkontinens”, a Gondvana elkezdett szétrepedezni, több kontinens keletkezett, a mai Afrika és Dél-Amerika, valamint Ausztrália, Antarktisz és az Indiai-alkontinens. A Nyugat-afrikai keskeny partsávot nyugatról az Atlanti-óceán, keletről pedig a hegyek lejtői határolják. E 2 000 km hosszú és 100 km széles földsáv a mai Namíb-sivatag. Partja ezernél is több hajókatasztrófa helyszíne, mely katasztrófák a kedvezőtlen éghajlati viszonyok számlájára írhatók.

Az Eduard Bohlen nevet viselő hajó teherszállításra szolgált, s 1909. szeptemberében szenvedett hajótörést. A sűrű ködben túlságosan közel úszott a parthoz, és megrekedt. Mára már sokkal messzebbre került a víztől, alsó részét belepte a homok, s a Csontvázpart elhagyatottságának szimbólumává vált.

A térség éghajlatát legjobban a Benguela-tengeráramlás befolyásolja, ami jéghideg vizet szállít az antarktiszi partoktól Afrika nyugati oldala mellett. Mivel lehűti a felette lévő légréteget, hideg légáramlatot hoz létre, és az év nagy részében köd tornyosul a partmenti vizek felett.

A nyár októbertől májusig tart. A hőmérséklet a hűvös és a meleg között ingadozik, kevés a forró nap. A májustól októberig tartó télre jellemző, hogy a hőmérséklet délután gyorsan lecsökken, s éjjel nagyon hideg van, bár a part közelében sohasem sűlyed fagypont alá. A köd reggeltől délutánig megmarad, s erős nyugati szél fúj a part irányába, aminek következtében a víz erősen a hullámzik. A csapadék nagyon ritka, évente csupán 15 – 25 mm, s ez nyáron esik. A pára jelenti az éltető nedvességet.

Sivatagi fókák, sivatagi elefántok

A gyakori és sűrű ködnek köszönhetően a sivatag élővilága kifejezetten gazdagnak mondható. Még endemikus fajok is nagy számban élnek itt zseniálisan alkalmazkodva a kegyetlen életfeltételekhez.

A növényvilág egyik széles körben ismert képviselője a Welwitschia mirabilis. Ez az élő fosszília a levelén lévő millió mikroszkopikus póruson át abszorbeálja a nedvességet. A Commiphorához tartozó fajok zömök, alacsony cserjék, melyek illatos gyantát termelnek, csapadék idején növesztenek levelt, s miután eláll az esőzés, gyorsan megszabadulnak tőle. Jellegzetes növény még az úgynevezett „elefántláb”, vagyis buzogányfa (Beaucarnea recurvata) és a sivatagi tövistök azaz Nara (Acanthosicyos horridus).

A Csontvázpart gyakori látogatói a természetfotósok. Számos dokumentumfilm is készült a területen, melyeknek nagyobb része a szélsőséges életfeltételekhez való zseniális alkalmazkodási módokat mutatja be. A gyanútlanokat bizony meglephetik az oroszlánnyomok a homokban. A világon egyedülálló jelenség, hogy ezek a vérengző ragadozók itt fókahússal töltik meg bendőjüket. Tehetik ezt azért, mert a “tenger oroszlánjai” a hideg tengeráramlással szívesen felúsznak Namíbia partjaihoz. Ki hinné, hogy a sivatagi kiszáradt folyómedrek életet biztosítanak a zebráknak, az orrszarvúknak, a zsiráfoknak, vagy a köves részeken élő struccoknak és az orix antilopoknak. Mindannyiuk azokból a talajvízforrásokból oltja szomját, miket a páviánok és az elefántok ásnak ki. Az alkalmazkodás egyik találékony képviselője az antilop. Az óceán felől érkező hideg légáramlatokat testének hűtésére használja fel. Tőlük is zseniálisabb megoldáshoz folyamodott azonban a páragyűjtő bogár (Onymacris unguicularis). Ez kiáll a ködben, hátsó lábaival megemeli testét, és várja, hogy összegyűljön rajta a nedvesség, ami szépen lecsorog a szájába!

A partmenti térségeket a sakálok, hiénák és az atlanti szellemrákocskák tisztogatják meg az elhullott tetemektől. A madárvilág hihetetlenül gazdag, hiszen a hideg víz bővelkedik planktonokban, ami a halak fő eledele.

A Namíb-sivatag északi részén különösen védett fajok élnek, ezért nem látogatható. A többi területek szintén védettek, de fogadják a szaffari kedvelőit, bár a belépés nem egyszerű. Engedélyt kell szerezni, s minden szabályt szigorúan be kell tartani. A látogatók kötelesek csoportban menni, és magukkal vinni az előírás szerinti víz- és élelemmennyiséget. Nem vihetnek magukkal semilyen fegyvert, és nem szállhatnak ki a kocsiból, még az ablakot sem tekerketik le. A vezetőnek gondolnia kell a jármű meghibásodása során keletkezhető problémák megoldására, hiszen nem mindegy életveszélyes vadállatok társaságában, fegyvertelenül ottragadni a nagy semmi közepén. Szerencsére azonban időnként találkozni autókkal. Kilépéskor a látogatók névjegyükkel látják el az eltávozásukról szóló dokumentumot.

Bájos bennszülöttek

A legnagyobb túlélőknek mégsem az állatok vagy a növények tekinthetők, hanem az itt élő emberek. Közvetlenül a Csontvázparttól nyugatra, Namíbia északi részén, az angolai határ mentén él a Himba törzs. Ők megőrizték nomád szokásaikat, kunyhóikat trágya és homok keverékéből építik, kecsketenyésztéssel foglalkoznak. A kecske testének minden részét felhasználják. Igazi túlélők. Életterük a Kaokoföld, ami a legkegyetlenebb életfeltételekkel rendelkezik a térségen.

A himba törzs asszonyai kecskebőrből készült köténykét viselnek, kagylókból és fémekből készített ékszerekkel díszítok magukat, hajukat pedig állatfaggyú segítségével vastag fonatokba rendezik.

A másik nagy népcsoportot a damarák képezik, akik igyekeznek változtatni hagyományos életformájukon. Területük közvetlenül a himbákétól délre helyezkedik el, a Csontvázpart mellett. E két népcsoporton kívül más népcsoportok is élnek Namíbiában, például a busmanok a botswanai határ mentén.

                                         

Készítette: Fehér Ágnes

 Az Afrikában ma élő rasszok a következők:              

Az europid rasszhoztartozó emberek száma 5 millió, akik a szenegál folyótól Kaszaláig húzódó vonaltól ésszakra, valamint az egykori gyarmatokon élnek. E mellett dél Afrikában angolok, búrok, indiaiak képeznek a lakosságon belül jelentős arányszámot, ez kb. 15%.

A mongolid rasszhoz tartozó népek Madagaszkár szigetén élnek.

A negrid rasszba tartozó emberek száma 250 millió fő.  Pk a Szahara déli vonalától Afrika egész területén megtalálhatóak.  Egyes kutatók külön rasszként tartják számon az etiopidot, mások azonban az europid rasszba sorolják.

Jelenleg afrikában mintegy 1000-2000( forrásokként eltérő adatok ) nyelvet beszélnek.

A három nagy nyelvcsalád a következő: fekete afrikai nyelvek, afro-ázsiai, indo európai nyelvcsalád.

Fekete afrikai nyelvek 250 millió ember akik főleg a Szahara déli részén és nyugati részén élnek-beszéli ezeket a nyelveket.

Niger-kordofáni család a legnagyobb háromszáz bantu nyelv tartozik ide, ezen kívül más nem bantu nyelvek is. Közép-, Kelet- és Dél Afrikában. A legelterjedtebb bantu nyelv a szuahéli, e mellett a ganda, kongo, rundi, sotho, zulu és kikuju nyelv is ide tartozik

Nilo-szaharai család – 35 millió ember Csád, Mali. Kenya, szudán, Tanzánia, Uganda területén. A dinka, kanuri, maszáj nyelv tartozik ide.

Khoiszán család – a san (bushman ), Khoikhoi(hottentotta) nyelvek tartoznak ide. DNY afrika: angola namíbia Botswana és DAK területén kb. 200 ezer ember beszéli.

Afro-Ázsiai nyelvek

Első sorban Észak Afrika szaharai részén illetve az iszlám vallású területeken elterjedt.100 millió arabul beszél, 20 millió berberül. Amhara, galla, hausza és szomáli nyelvek.

indo-eorópai család 

            Ide tartozik: az angol és az afrikaans.

Madagaszkár szigetén a malagázi nyelvet beszélik.

Afrikai népek felosztása

 

Szudán egész területén ( azaz a Szahara és az Egyenlítő közötti sávon ) – sok száz, szudáni nyelveken beszélő nép él.

Afrikának szudántól délre fekvő része, bantu nyelveken beszélő népek területe.

Szudántól északra és keletre fekvő területein szemita és hamita nyelveken beszélnek.

Szudáni népek

 

NYSzudáni népek

Nyelvi, kulturális származási alapon rokon népek., amelyek fõleg földműveléssel foglalkoznak. A négy legnagyobb népcsoport: mandingó, szongáj, hausza és fulbe.

Mandingó nép - a Szenegál folyótól a Nigerig terjedõ sávban élnek. Ide tartozó törzsek. bambara, malinke, dzsallanke, szemankeés szaninke. Õk hozták létre a Melle államota XIII. században és még ugyanebben a században felvették az iszlám vallást is. A XV. században a tuaregek buktatták meg az államot.

Szongáj nép – Két afrikai birodalmat is létrehoztak, Ghánát timbuktutól DNY-ra és Szongájt a Niger folyó nagy kanyarulatától és timbuktutól délre. E két államban a vezetõ réteget a berberek alkották, akik már ebben az idõben is iszlám vallásúak voltak.a Szongáj állam kereskedelmi kapcsolarban állt Egyiptommal és ebbõl adódóan egyes szokásokat is átvettek  int pl. a balzsamozás.

 Közép szudáni államalakulatok voltak még: Kanem a Csád tótól északra, Bornu a csád tótól keletre. A mai Szudán területén volt Bagirmi és Wadai.

Hausza nép – A Niger és Bal oldali mellékfolyója a Benue valamont a szahara jelöli ki e nép elterjedését. A két fõ államalakulatuk volt a IX: és X. században: Kano és Katszina. Igen fejlettt kézmûiparuk volt, ebbõl kiemelhetõ a szövetfestés. Nyelvüket most is diplomáciai nyelvként használják NYAfrikában.

Fulbe nép – berber származású, szudáni nyelvet beszélõ nép. feltételezések szerint DMarokkóból származnak.

Kicsi törzsek Ny Szedánban:

  • ·a Niger folyó felsõ és középsõ szakaszán: kissi, szangara, vassulués kuranko. 
  • ·felsõ Volta: mosszi, gurma, gurunszi, borgu, munsi, senufo, lobi, dogon
  • ·ÉNigéria kis törzsei: anga, beram, guri, dzsukun. dzsoraua, katab

 

Középszudáni népek

            Az itt élõ népeket az iszlám egységes néppé kovácsolta össze. A következõ népek élnek itt:

  • kanuri – az egykori Bornu lakói ma Nigéria északkkeleti részén élnek.
  • kanembu – a kanuri és a daza nép összeolvadásából jött létre.
  • kundzsári-dadjo törzsek összeolvadásából jött létre az egységes fur nép
  • bagirmi: a szó jelentése 100 tehén, ugyanis a leigázott törzsektõl ennyi tehenet kértek hadisarcként.
  • wadai
  • darfur
  • tibbu: fõ közponjuk még mais a Tibeszti hegység, nevük jelentése: a sziklák lakói.Északon a tedda törzs, délen pedig a daza törzs él.
  • alárendelt vagy független törzsek: makari, mandara – errõl hegységet is neveztek el, karebina, manga, margi, gamergu

 

Szenegambia népei

  • A legszámottevõbb törzs a wolof, amelynek 6 állama volt: Valo, Baol, Kajor, Szine, Szalum, Wolof.
  • szererek – a dakar és gambia folyó között élõ nép
  • Tukolor – nyelvileg a fulbékhoz tartoznak, elszórtan élnek
  • diolák
  • kicsi törzsek: szarakole, kaszanke – ezek udvari énekesek voltak mivel kiváló énekhanggal rendelkeznek

 

Felsõ Guinea népei

  • Ga nxelvet beszélõk: ashantik, fantik togo , beni és ghána területén.
  • Eve nyelvet beszélõk. fon nép, togoban
  • joruba nyelv. Dnigéria legnagyobb törzse, rokon népek még: edo ibo, ejo, ibibio, tiv, anyi
  • apró törzsek: felupi, balanti, papel, buzsago, biafari, nalu, baga, szuszu, bulama, bassza, grebo, gallina, szolima. vej. gola, deh, bussi, pessi

Libériában él a kru törzs amely igen hires rabszolgavadász törzs volt. sierra Leonéban és Libériában él a mende, temne, és kreol fõtörzsek.

Adamaoua és Kongó-nilus közötti népek

            Néhány Szudánból kiszoritott és délre vándorolt törzs, amelyek nilota és bantu törzsekkel keveredtek de szudáni nyelvüket megõrizték. Ide tartoznak:Azande, mangbattu, bongo, sara, tikar, vute, baja, falli, bali.

Északkelet afrika szudáni törzsei

            A hamitákkal keveredve új népek jöttek létre, összefoglaló néven a niloták. nyelvük ámenet a szudáni és a hamita nyelvek között. A szarvasmarhához való kötõdésük – pl. dinkáknál – a bikakultusz kialakulásához vezetett. Az asszonyokat marhákért vásároljál, egy asszony ára egy bika két hátsó lábának felel meg. A legfontosabb törzsek. silluk, dinka, nuer, suli, bari, madi, maszáj, nandi. A területen élnek nem nilota kistörzsek. Nuba törzs Kordofán vidékén, Sennar környékén a fundzs és beta, etiópiában a mareb és takazze folyók között a kunama és bazeni törzsek, valamint a mareb és barka folyók között a barea törzs.

Az itt élõ törzsek vagy a kushita-szomáli, galla – vagy pedig sémi -ahmar -nyelvet beszélnek.

Bantuk

            Egyetlen hatalmas nyelvi család, hol  inen nép rokonségban van egymással. közös õshazájuk kelet afrika egyenlitõi vidéke.

Keleti bantuk           

            Részlegesen keveredtek a hamita törzsekkel. Wahuma és wahindi törzsek törtek be a trületre, ezek a törzsek képezik a mai vezetõ réteget. A mai burundi és ruanda területén az etnikai zavargások a hutuk és tuszik között erre vezethetõk vissza. itt élõ népek: waganda, warundi, ruanda, wanyoro törzs akik emberevõk voltak.

elhamitásodott bantuk

            A körülöttük élõ népek kulturáját és nyelvét vették át, habitusuk alapján azonban a bantukhoz tartoznak. : wagogo, dzsanga, kikuju, akamba

Bantu-niliták

            A Viktória tó É-ÉK részén élõ népek, küllemük alapján bantuk , kulturális és nyelvi tekintetben a nilozákkal rokonitható, pl. wakavirondo.

el nem hamitásodott bantuk

            A Tanganyika tó belsõ oldalán élõ nép. Ide tartozik: nyamwezi, nyasza, wahehe.

 

 

 

Déli és nyugati bantuk

            Három nagy hullámban hóditották meg afrika Egyenlitõtõl délre esõ területeit. Az elsõ hullámban érkeztek: wamakua és wajao törzsek, õk késõbb visszatértek a nagy tavak vidékére. A ,második hullámban érkeztek a shona törzsek. a harnadik hullám már egybe esik a gyarmatositással és konfliktusok kialakulásához vezetett a Dafrikában a búrok és a zulu törzsek között. Dafrika gyarmatositás elõtti fõ államai: Kongo, Lunda- Muata Janvo -,busongo, warua, manomatopa a mai Zimbabve területén.

Itt élõ népek:

  • DAK: becsua, cvána, tonga, xhosza, zulu, venda, conga.
  • Szváziföld. szvázik,
  • Lesotho. sotok
  • Botswana. batavana, xgalagadi, cvána
  • Zimbabve: matavele
  • Mozambik: sona, zulu, yao
  • Zaire: mongo, huba, luba, lunda, csokve, bemba
  • Angola, Namibia: a khoiszán népeken kívûl owanbo, herero és hegyi damarák élnek itt.

 

Hamita-Szemita népek

A hamiták származásával kapcsolatban még nem jutottak egységes álláspontra. Egyesek szerint Ázsiából származnak, mások szerint afrikai őslakók, vagy a szudáni és szemita népek keveredése.

Északi szemiták:

Atlasz országok letelepedett berber népei

Nyugat- Szahara nomád tuareg népei.

Keleti hamiták:

Kushita törzsek

Hamita-szemita törzsek.

A keleti-hamita törzsek közül került ki a két hatalmas történelmi nép az egyiptomi és az etiópiai.

Khoiszánok

           

            Afrika délnyugati részén élõ kistermetû népek, akik kb.150 ezren vannak. Õket tekintik Dél afrika õslakosainak. A khoiszán népek közé tartoznak : sanok(bushmanok) akik még ma is õsközösségi szinten élnek., valamint a hottentották .

http://foldrajz.ttk.pte.hu/regionalis/letoltes/referatumok/afrika%20n%E9pe.doc.

Afrika trópusi õserdei részén élneka pigmeusok, számuk kb. 200 ezer. Négy fontosabb törzsüket különböztetik meg:

  • akkák az Uele és a Nilus között
  • batua a kongó középsõ folyásán
  • obongók gabon északi részén
  • dokok Etiópiában az Omo folyó völgyében

forrás: http://foldrajz.ttk.pte.hu/regionalis/letoltes/referatumok/afrika%20n%E9pe.doc.

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.